Csalóka még de már visszavonhatatlanul itt van...

 Eléggé unom már a gyaloglást a környező utcákban meg a mellettünk lévő régi körtésben, úgyhogy fölmentem az erdőbe. Itt a környéken az erdő körbe van kerítve, de van egy csomó erdészeti út nagy lelakatolt kapukkal és ahol az erdészeti út jelzett turista út is, ott van létra amin át lehet mászni. Régebben sokat jártunk föl főleg gombászni, de a Csipivel még sosem voltam. Hát nem volt egyszerű! Nagynehezen rájöttem, hogy ha a kallantyút kiakasztom, akkor a lakatot tartó lánc engedi annyira kinyitni a kaput, hogy a Csipi átfér. Persze előre nem akart, de amikor látta, hogy én átmászok a létrán akkor utánam jött.
A kertben már egyértelmű, hogy itt a tavasz, de az erdőben még szinte semmi jele. Minden barna és csupasz. Egyedül a moha zöldel és az egyik dagonyában láttam furcsa fehér lepkéket. Viszont a nap annyira melegen sütött, hogy csak azért nem vettem le a kabátom, mert a botok miatt nem tudtam hova tenni.